Kérdés
Tisztelt Ügyvédnő!
Házasságkötéskor különvagyonba tartozó ingatlanjaink vannak, amelyeken beruházást végeztünk közös vagyonból. A házasság felbontása esetén hogyan alakul a felek közti elszámolás?
Válasz
Irányadó szabályok
A bírói gyakorlat szerint a különvagyoni ingatlanra fordított közös beruházások jogi sorsának rendezésénél nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok az irányadóak.
Közös tulajdon, különvagyon
A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
Közös beruházás
A házastársaknak az egyikük különvagyoni ingatlanára fordított közös beruházása, amely tartós jelleggel jelentős értéket hoz létre, a házastárs tulajdoni igényét akkor is megalapozza, ha a beruházás mértéke és jellege nem felel meg a ráépítésre alapuló tulajdonszerzéshez megkívánt követelményeknek; vagyis nem jár az épület szerkezeti átépítésével, bővítésével, nem hozzáépítés vagy új épület létesítése.
A tartós értéknövekedést nem jelentő karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák viszont a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, csupán a közös beruházás arányos részének megtérítésére irányuló igényt.
Tartós, jelentős értéknövekedés
A házastársi közös vagyon megosztása során tehát vizsgálni kell, hogy a házastársi életközösség és vagyonközösség ideje alatt a külön tulajdonú ingatlanra fordított beruházások létrehoztak-e tartósan jelentős értéket?
Ha igen, akkor az értéknövekedés mértéke közös vagyont képez.
Példa
Ha egy 10M Ft értékű különvagyonba tartozó ingatlanon végzett beruházás az ingatlan értékét 10M Ft-tal megnöveli, akkor ezen 10M Ft-tal arányosan közös tulajdon alakul ki.
Tehát az ingatlanon az eddigi 1/1 külön tulajdoni hányad helyett ½ – ½ arányban lesz külön és közös tulajdon.
Ebből eredően az eredetileg nem tulajdonos házastárs az ingatlanon ¼ tulajdoni hányadot szerez, melynek egy erre irányuló polgári perben az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését kérheti. A házastársi közös vagyon megosztásánál részére az őt illető hányad értékét el kell számolni.
Ha nem jött létre tartós, jelentős értéknövekedés, akkor a nem tulajdonos házastársnak elszámolási igénye lehet a közös vagyonból a külön vagyonra történt beruházásokra.
Annak vizsgálata, hogy jött-e létre értéknövekedés, és milyen mértékű a bíróság által kirendelt szakértő állapít meg.
Ha a házasság felbontása esetén a vagyoni kérdéseket a felek közös megegyezéssel tudják rendezni, ez esetben jelentős, akár több millió forintos bírósági perköltséget spórolhatnak meg, és elkerülhetik a több évig tartó pereskedést.
Amennyiben ehhez jogi segítségre van szükségük, keressenek bizalommal. Az ilyen ügyekben történő közreműködésem során számos alkalommal sikerült a vagyoni igényeket mindkét fél elégedettségére, megnyugtatóan rendezni, mely egyebekben jó hatással van a felek későbbi viszonyára, ami a közös gyermekek fejlődése és lelki jólléte érdekében kiemelkedő jelentőségű lehet.
