Alaphelyzet
Az elhunyt a halála előtt a vagyonát két gyermekének ajándékozta, a másik két gyermeknek mennyi kötelesrész jár?
Kérdés
Tisztelt Ügyvédnő,
a párom édesapja meghalt. 4 gyermeke van két fiú, két lány. Az egyik lány nem a vérszerinti gyermeke. A párom édesapja vagyonát (egy ingatlant) a fiúknak ajándékozta még 2018-ban. Ebben az ingatlanban élünk, éltünk.
Az ingatlant após vásárolta 2007 ben jóval “anyós” halála után, akinek végrendelete nem volt. Így jár nekik a köteles rész? A köteles rész értéke, mértéke érdekelne.
2018-ban az ajándékozási összeg 17.000.000 forintról lett írva. A lányok most 100.000.000 Ft-ból kérik a köteles részt, mert hogy most állításuk szerint annyit ér az ingatlan és 12.500.000 Ft kérnek a fiúktól fejenként.
Nekem ez nagyon írreálisnak tűnik. Főleg hogy az egyik lánynak nem az apósom a vérszerinti apja. Tájékoztatna, hogy most ez akkor hogy is van ?
Válasz
Kedves Kérdező!
Ha a nem vér szerinti lányt az elhunyt nem fogadta örökbe, akkor neki nem jár kötelesrész. Ha hivatalosan örökbe fogadta, akkor igényt tarthat a kötelesrészre. Az egyszerűség kedvéért úgy fogom számolni, mintha nem történt volna meg az örökbefogadás.
A kötelesrész alapját képezik a halált megelőző 10 évben adott adományok, tehát az ingatlan is szóba jöhet, mint elszámolandó tétel.
Az ingatlan értékének meghatározását nem befolyásolja az ajándékozási szerződésben megjelölt érték, tehát a reális piaci értéket kell alapul venni. Ha ebben vita van, akkor erről a bíróság dönthet, ha a kötelesrészre jogosult lány pert indít.
A kötelesrész kiadását vagy kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:
a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).
Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.
Tehát ha a hagyatékban van egyéb vagyontárgy, vagy tartozás, az jelentősen befolyásolja a kötelesrész alapját, így annak a mértékét is. Feltételezve, hogy nincs más vagyontárgy, és nincs tartozás, csak az ajándékozott ingatlan, akkor a kötelesrész a következőképp alakul:
A hagyaték az ajándékozás meg nem történte esetén a 3 vér szerinti gyermeket illette volna 1/3 – 1/3 -1/3 arányban (értelemszerűen, ha a másik lányt is örökbe fogadta az apa, akkor itt 1/4 arányú lesz az osztás).
A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1/3-a, tehát a vér szerinti lánynak 1/9 rész járna az ingatanból, melyet a két fiú megosztva kell, hogy megfizessen a részére a juttatáskori, vagy ha az méltánytalan, akkor az édesapa halála kori értéken (álláspontom szerint, ha jelentős a különbség, akkor a halálkori értéket kell figyelembe venni).
