Magánszemélyek egymás közti ügyleteiben, amennyiben bármilyen elszámolási vita merül fel, illetve esetlegesen valamely kölcsönt nem fizettek vissza részünkre, jó megoldás lehet az igényérvényesítésre a fizetési meghagyásos eljárás!
Több cikkemben foglalkoztam már a fizetési meghagyásos eljárással. Mindeddig azt tárgyaltam, hogy mi a teendőnk adósi oldalon, ha megtalál minket egy ilyen felszólítás. Nem beszéltem azonban még arról, hogy hitelezőként, jogosultként is egy bárki számára egyszerűen használható eljárásról van szó.
A vonatkozó jogszabályok szerint hárommillió forint alatti követelést kizárólag fizetési meghagyásos eljárással lehet érvényesíteni. Már ezen jogszabályi rendelkezés is utal arra, hogy kisebb jelentőségű, illetve kisebb értékű, egyszerűbb megítélésű ügyekre “találták ki” ezt az eljárást. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nagyobb értékű ügyekben ne lenne alkalmazható.
Viszont ha hárommillió forint alatti követelésünk van bárki ellen, kizárólag ezen az úton lehet elkezdeni az eljárást. Megindítható cégek és magánszemélyek ellen is. Személyes tapasztalatom az, hogy cégek esetén ellentmondás benyújtása miatt ezen eljárások a legtöbbször perré alakulnak. Az ellentmondásról korábbi cikkemben részletesen írtam.
Hogyan indul a fizetési meghagyásos eljárás?
Természetesen mindig van lehetőség jogi képviselőt felkérni az eljárás megindítására. Ebben az esetben elkerülhetők az esetleges figyelmetlenségből, vagy a jogszabályok ismeretének hiányából adódó hibák. A felkért ügyvéd pontosan fogja tudni az eljárás megindításának módját, így az ügy gyorsabban és gördülékenyebben fog haladni.
Van lehetőség arra is, hogy jogi képviselő nélkül járjunk el. Választhatjuk azt, hogy valamelyik közjegyzőnél személyesen eljárva szóban terjesztjük elő a kérelmet, vagy – és sok közjegyzőnél találkozom azzal, hogy inkább ezt preferálják, és nincs kapacitásuk a szóbeli eljárásra – írásban, papír alapon.
Ebben az esetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján található formanyomtatványt kell kitöltenünk. Az oldalon találunk kitöltési útmutatót is. A kitöltött formanyomtatványt alá kell írni, illetve két tanúval aláíratni, majd postai úton, vagy személyesen benyújtani valamelyik közjegyzőhöz.
Az eljárás díja a követelt összeg 3%-a, de legalább 8000 Ft, melyet szintén be kell fizetni a kérelem benyújtásakor.
A kérelem alapján a közjegyző hivatalosan megküldi a kötelezettnek a fizetési meghagyást. Ha a kötelezett nem mond ellent, a követelés végrehajthatóvá válik, tehát egy bírósági ítélettel azonos hatálya lesz. Ezt követően a követelést nem lehet vitatni.
Amennyiben azonban a kötelezett 15 napon belül ellentmond, az eljárás perré alakul. Ebben az esetben 15 napon belül a jogszabályoknak megfelelő keresetet kell benyújtani az illetékes bíróságra, melynek illetékét ki kell egészíteni a követelés 6%-ig.
Figyelemmel arra, hogy a keresetnek szigorúbb formai követelményei vannak, így erősen javaslom, hogy itt már ne próbáljunk meg jogi képviselő nélkül eljárni, hiszen könnyedén elveszíthetjük a pert, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan hogyan kell eljárni a bíróság előtt. Miután ekkor már csak 15 napunk van ügyvédet találni, emiatt is érdemesebb már eleve az eljárást megelőzően konzultálni egy jogi képviselővel, hiszen ilyen rövid határidőn belül már nagyon nehéz lehet megtalálni a segítőnket.
Ha akár fizetési meghagyásos eljárásban, akár bíróság előtti eljárásban segítségére lehetek, forduljon hozzám bizalommal.
