2025-05-14
Az ingatlan adásvételi szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatomról mesélek ebben a posztban.
Az ingatlan adásvételi szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatomról mesélek ebben a posztban.
Egy leendő örökös kiváltásával kapcsolatban kaptam kérdést abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosai a kérdező édesanyja és nevelőapja, és van egy féltestvére is.
Azzal kapcsolatban kaptam kérdést, hogy milyen módon alakítható át a haszonélvezeti jog tulajdonjoggá egy adott ingatlanon.
A távellenjegyzés lehetőségéről írtam adásvételi szerződésekben az új ingatlan-nyilvántartási törvény tükrében.
Élettárs öröklésével kapcsolatban kaptam kérdést, melyben a kérdező az élettárs haszonélvezeti jogáról érdeklődik az örökhagyóval közösen tulajdonolt ingatlanban.
Az ingatlan-nyilvántartási törvény változásai miatt jelenleg alkalmazandó szabályokat tekintem át az ingatlan adásvételi szerződést kötő felek szemszögéből.
Öröklési ügyben kaptam kérdést, ahol a kérdező két gyermeke különböző apáktól született.
Öröklési ügyben kaptam kérdést, arra vonatkozóan, hogy mikor kell a kötelesrészt megfizetni?
Öröklési ügyben kaptam kérdést, ahol a végrendelet évekkel a hagyatéki eljárás lezárultát követően került elő.
Hagyatéki ügyben kaptam kérdést a kötelesrész alakulásáról.
Munkajogi kérdésben kaptam kérdést, a kérdezőt zaklatja a munkatársa, illetve nem végzi megfelelően a munkáját.
Házastársi közös vagyon megosztása körében kaptam kérdést, hogy ebben az esetben ki viseli az igénybe vett értékbecslő díját?
Öröklési ügyben kaptam megkeresést, melyben a kérdező a hagyatéki eljárásban nem érvényesítette a végrendeleten alapuló öröklési igényét, és azóta több év is eltelt. Kérdés, hogy meddig érvényesíthető az igénye?
Fizetési meghagyással kapcsolatban kaptam kérdést, mert az adós lakcíme nagy valószínűséggel megváltozott, így a jogosult nem tudja, hogyan kérheti a fizetési meghagyás kibocsátását.
Örökléssel kapcsolatban kaptam kérdést, mert az örökhagyó után csak tartozás maradt, és hagyatéki eljárás nem is volt.
A kérdező élettársi kapcsolatban élt az örökhagyóval közös lakásban.
Az örökhagyónak 2 gyermeke volt az első, míg egy a második házasságából. Elhalálozását követően felesége is elhunyt. Kérdés az öröklés rendje.
A kérdező édesanyja elhunyt, utána vagyon nem maradt, tartozásról nem tudnak. Kérdés, hogy ha mégis lenne tartozás, felelnének e érte.
Az öröklés rendjével kapcsolatban kaptam kérdést.
A kérdező nagyanyja több mint 10 évvel a halálát megelőzően ajándékozott a vagyonából, a kérdés a beszámíthatóság a kötelesrészbe.
