Alaphelyzet
A kérdező tartási szerződést kötött, de az eltartó kilépne a szerződésből.
Kérdés
Tisztelt Ügyvédnő!
Eltartási szerződéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A szerződés aktív, de az eltartó fél szeretne kilépni, „visszacsinálni” a szerződést. Tudtommal csak a bíróság bonthatja fel. A szerződés megkötésekor az eltartott ingatlanja átírásra került az eltartó nevére, az eltartott az ingatlan haszonélvezője. Átírásnál ki lett fizetve az illeték.
A kérdésem az lenne, hogy a szerződés sikeres felbontása után kinek kell intézni az ingatlan átírását/visszaírását, és ennek anyagi vonzata kit terhel? Az eddigi eltartási időszakra eső juttatás nem mérvadó, az ki lett fizetve.
Köszönettel!
Válasz
Az eltartási szerződés megszüntetésére van lehetőség a felek közti közös megegyezéssel is, ez esetben a szerződést írásba kell foglalni. Ezen megállapodás része az ingatlan tulajdonjogának visszaállítása is.
A tulajdonjog tekintetében az eredeti állapot visszaállításához azonban az új ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezései szerint mindenképpen szükséges lesz, hogy a bíróság a szerződést felbontó okiratot jóváhagyja.
Ez az egyezségi kísérletre idézéssel oldható meg a legköltséghatékonyabban, melynek bírósági illetéke 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint.
Ha nem sikerül megegyezni, a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása – különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel – indokolatlan.
Ha a szerződés teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé módosítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva a tartásra kötelezettre nézve túlságosan nagy megterheléssel járna, a tartásra kötelezett kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
Ezek már peres eljárások, melynek költségei jelentősen magasabbak.
Mindkét megoldás esetén elmondható, hogy az ingatlannal kapcsolatos eredeti állapot visszaállításával nem merül fel újabb fizetendő vagyonszezési illeték, sőt, a korábban fizetett illeték is visszakövetelhető.
Amennyiben a költségek viseléséről nem tudnak megállapodni, azokat a szerződés felbontását, vagy a per megindítását kezdeményező fél előlegzi, és a bíróság a perben dönt a költségek viseléséről, arra a pervesztes felet kötelezi. Amennyiben a jogosult nem ellenzi a keresetet, és a perre nem adott okot, a perköltségét az ellenfél téríti meg. Tehát ez esetben a keresetet indítót terheli a saját perköltsége, és a jogosulté is.
Amennyiben a jogi segítségemet szeretné kérni az ügyben várom a jelentkezését, állok a rendelkezésére.
