Alaphelyzet
Öröklési kérdést kaptam, egy olyan helyzetben, ahol az egyik végrendeleti örökös elhunyt, az örökhagyónak nincs leszármazója, de van élettársa, és az egyik szülő az örökhagyó halálát megelőzően elhunyt.
Kérdés
Tisztelt Rozgonyi Anna Júlia!
Abban a kérdésben szeretném kérni az irány mutatását,hogy mire számíthat hagyatéki tárgyaláson egy édesanya olyan esetben , amikor mindkét fia utód nélkül elhunyt?
Az ügy leírása röviden: édesanya özvegy van két fia az egyik nőtlen a másik nős, utód nélküliek. Nős fiú írt végrendeletet, amiben pontosan leírja hogy halála esetén mit hagy a feleségére és a testvérére. Sajnos a nőtlen fiú elhunyt és mindent a nős testvére örökölt mert az édesanyja lemondott róla csak a haszonélvezeti joga maradt.
Most elhunyt a nős fiú is, így mire számíthat az édesanya?
A végrendelet szerint az örökösnek megjelölt testvér elhunyt, nincs leszármazott.(családi vagyont örökölte volna).
Feleség a közösen szerzett vagyont illetve bankszámlán lévő összegeket örökli a végrendelet szerint.
Mivel az édesanya sehol nem szerepel, így retteg, hogy mi lesz vele? Ezért szeretném kérni Önt , hogy válaszoljon mire számíthat hagyatéki tárgyaláson. Előfordulhat hogy mindent a menye örököl? Köszönöm megtisztelő figyelmét és várom válaszát!
Válasz
Tisztelt Kérdező!
Az eset leírása szerint a végrendeleti örökös, a jelenlegi örökhagyó testvére elhunyt, tehát kiesett az öröklésből.
A végrendeleti öröklés esetében a kiesett örökös helyébe a helyettes örökös lép, ha a végrendelet ilyet nevezett, vagy ennek hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül. Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját – ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik – helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett végrendeletben megnevezett örököst helyettesítené.
Miután vélhetően a végrendelet nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, és az elhunyt nőtlen gyermeknek nem volt leszármazója, így a házastárs részére történő rendelkezés mellett megmaradó vagyon a törvényes öröklés szabályai szerint öröklődik.
A törvényes öröklés rendelkezései szerint, ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
Az előző bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Tehát ebben az esetben a megmaradó hagyaték felét a házastárs örökli, a fennmaradó részt 3/4 – 1/4 arányban az édesanya és a házastárs örökli.
Illetve itt még szóba jöhet az ági öröklés, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő (édesapa), mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő örököl, ha már ő sem él, akkor a hagyaték ezen része is a többivel együtt, az általános szabályok szerint öröklődik.
Tehát, ha volt olyan vagyon, amit a nős fiú a szülőktől kapott ajándékba, vagy örökölt, azon vagyon esetén az ági öröklés szabályait kell a fentiek szerint alkalmazni.
