Mi alapján számoljuk a kötelesrészt egy évekkel ezelőtti ajándékozás esetén?

Alaphelyzet

A kérdező kötelesrészre jogosult egy 2017-ben történt ajándékozás után, kérdés az összeg meghatározása.

Üdvözlöm Ügyvédnő!

A kérdésem a következő lenne: A férjem édesanyja tavaly évvégén meghalt. A hagyatéki tárgyalás elmaradt, mivel a sógornőm 2017-ben ajándékozással megkapta a szülői házat. A kötelesrész kifizetésétől ugyan nem zárkózik el, de arcpirító módon, egy 2011-es Fundamentás értékbecslésre (ahol 9,6 millió az ingatlan értéke) hivatkozva, 800 ezret kínált fel.

A 2017-es ajándékozási szerződés is ennek alapján, 4,8 millióról (50%) lett megírva. Jelenleg az ingatlan értéke 30 és 38 millió között van. Hivatkozása alapjául azt mondja, hogy az általa ‘elkövetett’ állagmegóvás és értéknövelő felújítás miatti értéknövekedés minket nem jogosít fel a jelenlegi érték utáni kötelesrészre. Ez valóban így lenne?

Már 2017-ben sem annyit ért az ingatlan, hiszen egy 2011-es értékbecslés nem tükrözi a 2017-es ingatlan állapotát, illetve az ingatlanok áremelkedését is figyelmenkívül hagyja. Ami már akkor is több, mint 130%-os volt. Tehát már akkor is minimum 24 milliót ért.

Ez alapján Ön szerint mi a jó megoldás? Illetve írt Ön valakinek a kötelesrészre vonatkozó kamatról. Ahhoz mi a jogszabályi háttér? Más ügyvédek (Jogifórum) szerint nem jár kamat a kötelesrészre.

Köszönöm a válaszát.

Ebben az esetben a jogszabály két rendelkezését kell figyelembe venni:

Ptk. 7:80§

(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.

Fenti esetben a 2011-es érték semmiképpen sem fogadható el, a vita mindössze azon lehet, hogy a 2017-es vagy a halálkori, 2024-es értéket vegyék figyelembe.

Értéknövekedés

Álláspontom szerint, miután 2017 és 2024 közt jelentős értéknövekedés következett be, így még a 2017-es érték figyelembe vétele is súlyosan méltánytalan lehet. A juttatáskori értéken való számítástól az eltérés lehetőségének két feltétele van: a számításba vétel súlyosan méltánytalan és az érintett félnek erre irányuló kérelmet kell előterjesztenie a bírósághoz (perindítás esetén). E két feltétel együttes fennállása esetén lehet eltérni a juttatáskori értéken való számításba vételtől. Nyilván ezen körülményt a peren kívüli egyeztetések folyamán is figyelembe kell venni.

Valorizációs érték

Az ítélkezési gyakorlat a Ptk. 7:80. § (2) bekezdésének alkalmazása során úgynevezett valorizációs értéket számol és az ingyenes adományt legfeljebb a hagyaték megnyílásakor irányadó értéken veszi számításba (EBH2010. 2135., Kúria Pfv.20.984/2015/6. számú határozata).

A valorizáció alkalmazása objektív körülményeknek, az értékviszonyok alakulásának a vizsgálatát jelenti. A bíróság ennek alapján állapítja meg azt az értéket, amely mindegyik fél szempontjából reális eredményt ad.
A bírói gyakorlat kimunkálta, hogy a kötelesrész alapjának meghatározása során az ingyenes juttatást a hagyaték megnyíltakori értéken kell számításba venni (EH 2010.2135 döntés).

Állagmegóvás

Az állagmegóvás nem befolyásolja az ingatlan értékét, de ha azon számlákkal, vagy egyéb módon igazolható módon értéknövelő beruházást végzett, azok értéknövelő hatását a kötelesrész alapjából le kell vonni. Ennek meghatározása, pontos kimunkálása az igazolt munkák ismeretében szakértői kérdés.

Értékbecslés

Javaslom, hogy készíttessenek az ingatlanról egy 2024-es érték meghatározására irányuló értékbecslést, vagy igazságügyi szakértői véleményt (ez utóbbi pontosabb képet ad, azonban költségesebb), ami figyelembe veszi, és levonja az igazolt, (vagy az Ön által ettől függetlenül elfogadott) értéknövelő beruházások értékét. Ehhez pontosan meg kell határozni, hogy milyen munkák lettek elvégezve.

A megállapított becsérték megfelelő kiindulópont lesz a kötelesrész kiszámításához.

Késedelmi kamat

A kötelesrész után a halál időpontjától kell késedelmi kamatot fizetni, melyet az alábbi bírói gyakorlat támaszt alá:

BH 1996.7.366 A kötelesrész iránti igény a hagyaték megnyílásával válik esedékessé, ezért – pénzben történő kiadás esetén – a kötelezett ezen időponttól kezdődően köteles késedelmi kamatot fizetni.

„Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kiemeli: a kötelesrész iránti igény a hagyaték megnyílásával száll át a kötelesrészre jogosultra; kiadása ebben az időpontban válik esedékessé. A kötelesrész pénzben történő kiadása esetén tehát a kötelezett a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése értelmében ez időponttól kezdve kamatot is köteles fizetni. Nem sértett tehát jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor az alpereseket kamat fizetésére is kötelezte.”

EH 2013.04.P7 I. Ha a jogosult a kötelesrészt természetben kéri kiadni és a keresetének helyt adó ítéletet a másodfokú bíróság úgy változtatja meg, hogy a kötelesrész pénzbeni kiadását rendeli el, akkor a kötelezett a megítélt összeg után a felülvizsgálati eljárás korlátaira tekintet nélkül kötelezhető késedelmi kamat megfizetésére.

Amennyiben az ügyével kapcsolatban jogi segítségre van szüksége, és megbízást adna az ügyvédi eljárásra, várom megtisztelő megkeresését.