Néha előfordul, hogy ügyfelek valamely réges-régi sérelemmel, vagy rendezetlen üggyel keresnek meg, illetve azzal, hogy valamely szolgáltató (közüzemek, internet stb) egy 10 évvel ezelőtti tartozást próbál rajtuk behajtani.
Mindkét esetben fel szoktam hívni a figyelmet arra, hogy a vagyoni igényeknek, követeléseknek, (legyen az egy régi kölcsöntartozás, vagy valamely kártérítési igény), az igényérvényesítésük határidőhöz kötött.
Tehát bizonyos idő elteltével ezen igények bíróság előtt nem érvényesíthetők.
Felmerül a kérdés, hogy akkor például egy internet, közüzemi, vagy egy telefonszolgáltató miért küld fizetési felszólítást egy 10 évvel ezelőtt felhalmozott tartozásról?
Az elévülés szabályai szerint, bár a követelés bíróság előtt nem érvényesíthető, de nem szűnik meg. Tehát ha a fizetési felszólításra önkéntesen fizetünk, akkor a szolgáltató jogszerűen tartja meg a pénzünket.
Az elévülés főszabálya, hogy a követelések 5 év alatt évülnek el. Az elévülési idő kezdete azon időpont, amikor a követelés esedékessé vált.
Ez nem igaz minden követelésre, de a követelések nagyrészénél alkalmazható főszabály. A mindennapi életben leggyakrabban előforduló kivétel a telefon-, és internetszolgáltatások díja, melyek esetén az elévülési idő csupán 1 év.
Az elévülés azonban nem azt jelenti, hogy az elévülési időt megelőzően keletkezett tartozás nem érvényesíthető, hiszen egyes cselekmények megszakítják az elévülési időt. Tehát ha a követelés jogosultja a jogszabályban meghatározott lépéseket megteszi a követelés érvényesítése érdekében, az elévülési idő újra kezdődik.
Az elévülést megszakító események
a) tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Ha az elévülést megszakító eljárás (általában polgári per) során végrehajtható határozatot (főszabályként ítéletet) hoztak, az elévülést csak a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Ez utóbbi rendelkezés akkor lehet érdekes, ha indul ellenünk egy végrehajtási eljárás, majd eltelik úgy az elévülési idő, hogy a végrehajtó semmit nem csinál, majd az ezt követően ismételten elindítja a végrehajtást. Ebben az esetben hivatkozhatunk az elévülésre, és kérhetjük a végrehajtási eljárás megszüntetését.
Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik, tehát az elévülési idő nem telik ezen időszakban.
Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra.
Fentiek alapján tehát érdemes figyelni arra, hogy igényeinket az elévülési időn belül érvényesítsük, illetve amennyiben ellenünk érvényesítenek igényt mindig figyeljünk arra, hogy az elévült követeléseket már jogszerűen nem tudják behajtani, tehát ezen követeléseket már nem kell megfizetni.
Amennyiben igényérvényesítéssel kapcsolatban jogi segítségre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal.
