2024-12-02
Tartozással, annak behajtásával kapcsolatban kaptam kérdést.
Nemrég megkerestek egy kérdéssel, mi történik, ha az örökhagyónak nincs leszárnazója, viszont van édestestvére és féltestvére is. Hogy alakul ebben az esetben az öröklés?
Manapság egyre többen választják az élettársi kapcsolatot házasság helyett. Sokan mondják, hogy a házasság “csak egy papír”, egymás szeretetéhez, megbecsüléséhez és a közös élethez nincs rá szükség.
Sajnos előfordulhat az ember életében, hogy a házasság visszafordíthatatlanul megromlik, és a felek úgy döntenek, hogy útjaik végleg elválnak.
Szeretném felhívni a figyelmet egy jogérvényesítési formára, melyet sokan nem ismernek, így ebből adódóan hátrányos helyzetbe kerülnek az ellenük érvényesített követelések behajtása során.
Gyakran fordulnak hozzám az ügyfelek azzal, hogy fizetési felszólítást, vagy fizetési meghagyást kaptak egy régi, 6-10 évvel ezelőtti tartozásukra (pl. közüzemi díjak).
A minap érkezett az alábbi kérdés Facebook oldalamon:
Akár a házasság ideje alatt, akár egy házasság felbontásakor felmerülhet igény a házassági közös vagyon, vagy annak egy része megosztására.
A kötelesrész a hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó, egyes örökösöket a hagyatékból megillető rész, ha a hagyatékból a törvényes öröklés szabályai szerint részesülnének, de végrendelkezés vagy egyéb ok miatt mégsem részesülnek.
A hétvégén egy baráti beszélgetés során merült fel a kérdés, hogy jó-jó, írtunk a házasságkötéskor szerződést a vagyonról, de utána hogyan tovább? Mi lesz a később szerzett vagyontárgyakkal?
Mostanában egyre többen keresnek meg öröklési, hagyatéki kérdésekkel, így az alapvető szabályokról szeretném tájékoztatni az érdeklődőket. A mai témánk a házastárs törvényes öröklése. Tehát ha az elhunyt nem írt végrendeletet, a hagyatéki eljárásban a törvényes öröklés szabályait alkalmazzák.
Mostanában egyre többen keresnek meg hagyatéki ügyekben.
Sajnos volt már olyan, hogy az ügyfél behozta az elhunyt rokona által írt végrendeletet, és sajnos azt kellett neki mondanom, hogy a végrendelet nem érvényes, így a hagyatéki eljárásban nem alapíthat rá igényt.
Gyakran előfordul, hogy ingatlant vásárolni készülő ügyfeleim nem kalkulálnak, illetőleg megfeledkeznek a fizetendő vagyonszerzési illetékről, illetve van, aki nem is tud róla, emiatt úgy gondolom, mindenki számára hasznos lehet erről egy rövid áttekintés.
Az utóbbi időben több alkalommal is nagyon örültem annak, hogy ügyfeleimnek tudtam segíteni illeték-, és adóoptimalizálás során, így az ingatlan vásárlás sokkal kedvezőbben, több százezer forint megspórolásával zárulhatott.
Igen gyakran előfordul, hogy az ingatlan adásvételi szerződés megkötése és a teljes vételár megfizetése egymástól időben elkülönül.
A foglaló illetve előleg kérdése leggyakrabban ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódóan merül fel.
Ha egy házasság tönkremegy, mind a házas feleknek, mind a gyermekeiknek könnyebb, ha a házasságuk felbontása békésen, veszekedés és évekig elhúzódó tárgyalás nélkül ér véget.
Szerencsére egyre többen fedezik fel és kérik a távellenjegyzéses megoldásokat, így egyre több embernek tudok segíteni, és egyre könnyebb és gördülékenyebb a munka.
A kérdés jó! Általános elgondolás, hogy ahhoz, hogy Kft-t alapítsunk már a kezdetekkor szükséges 3.000.000 Ft, ami rendelkezésre áll, e nélkül nem kezdhetjük meg a működést.
Mennyivel kockázatosabb hitellel terhelt ingatlant vásárolni, mint tehermenteset?
A távellenjegyzés lehetősége egy igazán friss jogintézmény, mely igazodik a modern kor követelményeihez, és számos alkalommal megkönnyítette már az ügyfeleim dolgát, illetve így már nem képezhet akadályt az ügyvédválasztásban a távolság, hiszen az internet segítségével az egész világ elérhető!
