A jogerős fizetési meghagyást követő teendőkről, és történésekről szeretnék egy összefoglalást adni mind adósi, mind hitelezői oldalról.
Magánszemélyek egymás közti ügyleteiben, amennyiben bármilyen elszámolási vita merül fel, illetve esetlegesen valamely kölcsönt nem fizettek vissza részünkre, jó megoldás lehet az igényérvényesítésre a fizetési meghagyásos eljárás!
Mi ennek pontosan a menete, költségei? Az erre vonatkozó útmutatás a cikkben megtalálhatóak!
Bárkivel előfordulhat, hogy a közjegyzői kamarától fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséről tájékoztatják, és valamely követelést próbálnak ezáltal érvényesíteni. Ilyenkor gyakran érdemes megfontolni, hogy ellentmondással élünk.
Ügyfelem fizetési meghagyást kapott kézbesítési vélelemmel, amely egy jelentős tartozás megfizetésére kötelezi, amelyről eddig nem tudott.
Szeretném felhívni a figyelmet egy jogérvényesítési formára, melyet sokan nem ismernek, így ebből adódóan hátrányos helyzetbe kerülnek az ellenük érvényesített követelések behajtása során.
Gyakran fordulnak hozzám az ügyfelek azzal, hogy fizetési felszólítást, vagy fizetési meghagyást kaptak egy régi, 6-10 évvel ezelőtti tartozásukra (pl. közüzemi díjak).
Fizetési meghagyásos eljárás A fizetési meghagyásos (továbbiakban ) eljárásban kérelmet adunk be az illetékes közjegyző részére, aki a kérelmünknek megfelelő -t, tulajdonképpen egy fizetési felszólításhoz hasonló okiratot küld annak a személynek, aki ellen igényt kívánunk érvényesíteni.
A fizetési meghagyás a fizetési felszólítás szigorúbb verziója, egy olyan polgári nemperes eljárás, amelyről a dokumentumot a közjegyző állítja ki.
