Kinek, milyen arányban, és mennyi gyerektartást kell fizetni?
A gyerektartás kérdése leginkább azokban az esetekben merül fel, amikor a szülők házassága felbomlott, és a közös gyermeket nem együtt nevelik.
A gyerek tartására első sorban a szülők kötelesek, de ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul. Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.
Általában azonban elmondható, hogy leginkább a szülők általi eltartás az, ami a mindennapok során előfordul, így erről szeretnék a továbbiakban beszélni.
Milyen arányban kötelesek a szülők a tartást nyújtani?
Tévhit, hogy a tartást mindig egyenlően osztják meg a szülők közt. A szülők között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg.
A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
Mennyi gyerektartást kell fizetni?
A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások.
Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni.
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).
Ha tartásdíj megállapítása, vagy módosítása körében jogi segítségre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal! Az ügyvédi közreműködés jelentősen elősegítheti az igények érvényesítését, illetve az e körben indított perek eredményességét.
