Gyakran előfordul, hogy ingatlant vásárolni készülő ügyfeleim nem kalkulálnak, illetőleg megfeledkeznek a fizetendő vagyonszerzési illetékről, illetve van, aki nem is tud róla, emiatt úgy gondolom, mindenki számára hasznos lehet erről egy rövid áttekintés.

Ha ingatlant vásárolunk, akkor a vásárlás után a NAV részére illetéket kell fizetni. Az illetékről szóló felhívást az adóhatóság az adásvételt követően külön határozatban állapítja meg, melyről a vevő részére levelet küld.

Mennyi az illeték mértéke?

Főszabályként az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Itt fontos kiemelni, hogy a kiindulási alap a NAV részéről a felek által meghatározott vételár, azonban ha az soknak vagy éppen kevésnek tűnik, a NAV kiküldi az értékbecslőjét az ingatlanhoz, és a forgalmi értéket a vételártól eltérő mértékben is megállapíthatja.

Mikor kell fizetni?

A NAV határozatának jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. A határozatot az adóhatóság általában a tulajdonszerzéstől számított 30 – 90 napon belül küldi ki.

Lehet-e részletfizetést kérni?

Mint minden adónemnél, ennél is van lehetőség részletfizetésre külön kérelem alapján a jövedelmi-vagyoni viszonyoktól függően.

Azonban a magánszemélyek első lakásvásárlása esetén jövedelmi viszonyoktól függetlenül kérhető, és erre vonatkozó kérelem esetén maximum 12 hónapra az adóhatóság engedélyezi.

Meg lehet valahogy úszni az illetékfizetést?

Sok esetben igen! Az a jó hírem, hogy egyes esetekben ez az összeg csökkenthető, illetve vannak olyan kedvezmények, amik illetékmentességgel járnak. Ezzel kapcsolatban a jogszabály rendkívül hosszú felsorolást tartalmaz, de tapasztalatom szerint magánszamélyek esetén általában csak néhány kedvezmény jöhet szóba, így most csak ezeket ismertetem:

  • Lakásingatlanok esetén: ha a vásárlást megelőző 3 éven belül eladtunk egy ingatlant, vagy a vásárlást követő egy éven belül adjuk el, az illetéket csak az újonnan vásárolt és az eladott ingatloanok különbözete után kell megfizetni. Ha olcsóbban vásárolunk, mint ahogy eladtuk ingatlanunkat, akkor a vásárlás illetékmentes.

Illetékmentesség

Nem kell illetéket fizetni az alábbi esetekben (a felsorolás nem teljes, csak a magánszemélyeknél leggyakrabban előforduló indokokat tartalmazza):

  • A vásárolt építési telken 4 éven belül a vevő lakóházat épít legalább a beépíthetőség 10%-át elérve
  • Új építésű ingatlan 15 millió forintot meg nem haladó értékben (ha a forgalmi érték a 30 millió forintot nem haladja meg, és a vevő nem értékesített másik ingatlant, nem kell illetéket fizetni a 15 millió forintra eső részre)
  • egyenesági rokonok és házastársak közti ügyletek
  • házastársi vagyonközösség megszüntetése
  • lakásvásárlás CSOK igénybevételével
    Kiemelendő: akár egy 70 millió forintos (egyébként itt nincs felső határ) ingatlan megvásárlása is válhat illetékmentessé, ha a vevő igénybe veszi akár a legalacsonyabb összegű, 600.000 Ft-os otthonteremtési kedvezményt!

Az illetékkel tehát mindenképpen számolni kell, és jól átgondolni a vásárlás részleteit, hiszen egy megfelelő kedvezmény igénybevételével, ha nem kérjük a kedvezmény figyelembe vételét, azt az adóhatóság hivatalból nem fogja figyelembe venni!

Tapasztalat, komplex tájékoztatás

Több mint 10 éve foglalkozom ingatlanos ügyekkel, számos szerződéskötés lebonyolításában közreműködtem – legyen szó céges, vagy magán személyek közti ügyletekről.

Ha ingatlanvásárlás előtt áll, és a vásárlást megelőzően igénybe venné az illetékfizetésről szóló komplex tájékoztatásomat is, keressen bizalommal!

ÁLLOK RENDELKEZÉSÉRE

KONZULTÁCIÓ

Konzultációt kezdeményezhet.

ÜZENET

Visszajelzést küldhet az oldalról.

E-MAIL

Hagyományos e-mailt is küldhet.

VÉLEMÉNY

Fontos az ügyfelek véleménye.

Ezt a honlapot dr. Rozgonyi Anna Júlia, a Budapesti Ügyvédi Kamarába 19366 lajstromszámmal bejegyzett, és 36067882 kamarai azonosító számon nyilvántartott ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.