Alaphelyzet
A visszautasított hagyatékban található követelésre vonatkozó felhívást kapott a kérdező.
Kérdés
Tisztelt Ügyvédnő!
Egykori apósom jelentősebb összegű személyi kölcsönt vett fel több banktól is, anyósom tudta nélkül. Miután ezek összege jelentősen meghaladta az örökség egyéb elemeinek értékét, halála után anyósom a teljes örökségről lemondott. Ez a hagyatékátadó végzésben is rögzítésre került. Hat évvel a hagyatéki tárgyalás után az egyik kölcsön egy behajtó cég részére lett engedményezve. Az engedményező bank sosem kereste anyósomat ennek a hitelnek kapcsán fennálló követeléséről.
A behajtó cég felé több ízben is jeleztük írásban, hogy a hagyatékadó végzés alapján minden feléjük vélelmezett tartozást anyósom visszautasít, de rendszeresen újra és újra megkeresik.
Jogi úton el tudjuk-e érni, hogy a követelésükről lemondjanak, illetve egyáltalán törvényes volt-e a bank részéről egy elévült követelés engedményezése?
Válasz
Tisztelt Érdeklődő!
Ebben az esetben javaslom, hogy a GDPR rendeletre hivatkozással kérjék az anyósa személyes adatainak törlését, mert álláspontom szerint nem jogszerű az adatkezelés.
A GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:
- b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
- f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, 4 különösen, ha az érintett gyermek.
A GDPR 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll: a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
- cikk
A tiltakozáshoz való jog
(1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
(3) Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.
Lehetséges azonban, hogy az engedményező igényérvényesítése nem a hagyaték szabályain alapul, hanem a házastársi közös vagyon szabályain.
A Ptk szerint:
4:37. § [A házastársi közös vagyon]
(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
Tehát ez esetben vizsgálható, hogy a követelés a házastársi közös vagyonba tartozott-e?
Amennyiben a házastársi közös vagyon része a követelés, a fizetési felszólítás jogszerű, azonban a követelés bírói úton nem végrehajtható, így az engedményesnek az önkéntes teljesítésen kívül nincs lehetősége a követelés érvényesítésére.
