Mostanában egyre többen keresnek meg öröklési, hagyatéki kérdésekkel, így az alapvető szabályokról szeretném tájékoztatni az érdeklődőket.

A mai témánk a házastárs törvényes öröklése. Tehát ha az elhunyt nem írt végrendeletet, a hagyatéki eljárásban a törvényes öröklés szabályait alkalmazzák.

1. Ha az elhunytnak volt gyermeke

Ez esetben a házastárs

  • holtig tartó haszonélvezeti jogot kap az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; egyebekben ezen vagyontárgy tulajdonjogát a leszármazó (gyermek, vagy gyermekek) kapják
  • valamint egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből. Tehát ha pl. az elhunytnak 2 gyermeke volt, akkor a fennmaradó örökséget 3 részre kell osztani, és ebből 1 rész illeti meg a házastársat.

Mit tehet a házastárs, ha nem szeretne a közösen lakott lakásban lakni?

A házastárs bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását, tehát annak pénzbeli kompenzálását, hogy az ingatlant és a berendezési tárgyakat nem kívánja használni.

A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg, tehát itt is igaz a fent felhozott példa, hogy ha 2 gyermek van, akkor a házastárs 1/3 részt kap a megváltandó vagyonból.

2. Ha az elhunytnak nem volt gyermeke, de a szülei (vagy egyik szülője) még élnek

Ez esetben az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az elhunyt fennmaradó vagyonának felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett (pl. elhalálozás okán) szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

3. Ha már nem élnek a szülők, és nincs gyermek

Ez esetben a házastárs egyedül örököl.

4. Kizáró szabályok – mely esetben nem örököl a házastárs a fentiek ellenére sem? 

Nem örökölhet a házastárs, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Ezt a hagyatéki eljárásban csak akkor vizsgálják, ha valamely örökös, vagy a végintézkedésben érintett hivatkozik rá.

Fontos szabály még, hogy a hagyaték megállapításánál figyelembe kell venni a házastársi közös vagyon szabályait!

Tehát a hagyatéki eljárásban nem csak az kerül átadásra, ami az elhunyt “nevén” volt, hanem a házastársakat közösen vizsgálják, és a közös vagyonuk elhunytat illető része (fele) lesz a hagyaték tárgya.

El lehet-e térni a fenti rendelkezésektől? 

Igen! Erre való a végrendelkezés! Ha szeretne arról rendelkezni, hogy amikor eljön az ideje, házastársa hogyan részesüljön a hagyatékból, érdemes végrendeletet írni.

Ha a végrendelet szerkesztése körében, vagy hagyatéki eljárásban segítségre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal!

ÁLLOK RENDELKEZÉSÉRE

KONZULTÁCIÓ

Konzultációt kezdeményezhet.

ÜZENET

Visszajelzést küldhet az oldalról.

E-MAIL

Hagyományos e-mailt is küldhet.

VÉLEMÉNY

Fontos az ügyfelek véleménye.

Ezt a honlapot dr. Rozgonyi Anna Júlia, a Budapesti Ügyvédi Kamarába 19366 lajstromszámmal bejegyzett, és 36067882 kamarai azonosító számon nyilvántartott ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.