A kötelesrész a hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó, egyes örökösöket a hagyatékból  megillető rész, ha a hagyatékból a törvényes öröklés szabályai szerint részesülnének, de végrendelkezés vagy egyéb ok miatt mégsem részesülnek.

Mikor fordulhat elő, hogy kötelesrészről beszélünk?

Leggyakrabban végrendelkezés esetén érvényesítik az örökösök a kötelesrész iránti igényüket. Abban az esetben merül ez fel, ha az örökhagyó valamely, egyébként a törvényes öröklés szabályai szerint öröklésre jogosult személyt végrendelettel vagy egyéb módon kizár az öröklésből. Tehát a jogszabályban meghatározott személyek akkor is jogosultak a hagyaték egy részére, ha az örökhagyó másra hagyná a vagyonát.

Kik jogosultak a kötelesrészre?

örökhagyó leszármazói, házastársa és szülője

Ezek szerint nem lehet megvonni a hagyatékot a kötelesrészre jogosultaktól?

A jogszabály felsorolja, mely esetekben van lehetőség a kitagadásra. Ha ezen feltételek bármelyike fennáll, akkor az örökhagyó kitagadhatja a jogosultat, egyébként nem. Tehát ha nincs kitagadási ok, vagy azt az örökhagyó nem jelölte meg a végrendeletben,   akkor a kötelesrészt akkor is igényelheti az örökös, ha az örökhagyó másra hagyja a vagyonát.

A kitagadási okok előfordulása egyébként meglehetősen ritka,  csak az örökhagyót ért komoly sérelmek esetén merülhetnek fel. Mivel jelen cikkben a kötelesrészre szeretnék koncentrálni, így a kitagadási okok felsorolását most mellőzöm.

Miből számoljuk a kötelesrészt?

A hagyaték tiszta értékéből, valamint az örökhagyó által még életében, a halálát megelőző 10 évben bárkinek juttatott ingyenes adományokat (egyes törvényi kivételekkel) is ide kell számítani.

Ha 2 éven belül az örökhagyó tartási szerződést kötött, mely alapján más részesül a vagyonból a tartás mértékével nem fedezett rész is a kötelesrész alapját képezi.

Mennyi a kötelesrész?

Annak harmada , ami a jogosultnak, mint törvényes örökösnek jutna.

Fontos megemlíteni, hogy a kötelesrész iránti igényt érvényesíteni kell, tehát nem jár automatikusan! Az eljáró közjegyző csak akkor vizsgálja, ha a hagyatéki eljárásba bejelentik.

Fentiekből is látható, hogy még az örökhagyó végrendelete, illetve az általa kötött tartási szerződés esetén is van lehetőség a hagyatékból részesülni. Emiatt fontosnak gondolom, hogy ilyen esetben konzultáljunk egy ügyvéddel, hiszen akár nagyobb összegtől is eleshetünk, ha nem érvényesítjük az igényeinket.

Az öröklés szabályai rendkívül szerteágazók és bonyolultak, azonban tapasztalt szakemberként akár konzultációval, tanácsadással, akár hagyatéki eljárásban történő képviselettel szívesen segítek.

Ha kérdése van, vagy megbízást adna, várom a jelentkezését!

ÁLLOK RENDELKEZÉSÉRE

KONZULTÁCIÓ

Konzultációt kezdeményezhet.

ÜZENET

Visszajelzést küldhet az oldalról.

E-MAIL

Hagyományos e-mailt is küldhet.

VÉLEMÉNY

Fontos az ügyfelek véleménye.

Ezt a honlapot dr. Rozgonyi Anna Júlia, a Budapesti Ügyvédi Kamarába 19366 lajstromszámmal bejegyzett, és 36067882 kamarai azonosító számon nyilvántartott ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.