A foglaló illetve előleg kérdése leggyakrabban ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódóan merül fel.
A foglaló tulajdonképpen a szerződési 
szándék biztosítéka.
Tehát ez egy olyan pénzösszeg – ingatlan adásvételi szerződélsek esetén általában a vételár 10%-a, de ettől a felek eltérhetnek – amellyel a felek kinyilvánítják és biztosítják szerződési szándékaikat. Fontos, hogy ez mindkét félet kötelezi, tehát nem csak azt, aki adja!
A vevő tehát foglalót fizet, mely csak akkor minősül foglalónak, ha a felek kifejezetten annak nyilvánítják, és az ténylegesen megfizetésre került. Amennyiben a szerződés a Vevőnek felróható okból meghiúsul, a foglalót elveszti, amennyiben az Eladónak felróható a szerződés meghiúsulása, köteles azt kétszeres összegben visszafizetni a Vevő részére. Ha a szerződés meghiúsulása egyik félnek sem róható fel, a foglaló egyszeresen visszajár.
Amennyiben a felek a szerződésüket közös megegyezéssel bontják fel, a foglalóról is jogosultak ezen megegyezés során dönteni.
Mi van akkor, ha a szerződés a Vevőnek felróható okból meghiúsul (például a Vevő mégsem kapja meg a hitel, amire számított), de már a foglalón felüli vételárrészleteket is fizetett?
Ez esetben a foglaló az Eladónál marad, de az azon felül megfizetett vételárrészleteket köteles a Vevő részére visszafizetni.
Miben más ehhez képest az Előleg?
Az előleg minden esetben egyszeresen visszajár a Vevő részére, ha a szerződés bármi okból nem jön létre, így látható, hzogy nem szolgálhat a szerződés biztosítékául.
Ha további kérdése van, forduljon hozzám bizalommal!
