Korábbi cikkeimben foglalkoztam már a házastársi közös vagyon, illetve külön vagyon egyes speciális eseteivel, azonban az általános kérdésekről eddig nem esett szó. Jelen cikkemben ezekre a kérdésekre szeretnék jobban rávilágítani, tehát arra, hogy hogyan alakulnak a házastársak vagyoni viszonyai a házasságon belül?
Jelen cikkben a házastársi vagyonközösség időtartama helyett a közérthetőség kedvéért a házasság időtartama kifejezést használom. Ez alatt a továbbiakban a házassági vagyonközösség idejét értem.
Főszabály
A főszabály az, hogy minden, amit a házastársak a házasság ideje alatt közösen, vagy külön szereznek házastársi közös vagyont képez.
Tehát függetlenül attól, hogy pl. a férjnek jól fizető munkahelye van, a feleség otthon a háztartást vezeti, és gyerekeket nevel, (vagy fordítva) akkor is minden olyan pénz, amit bármely házastárs keres, a házastársak közös vagyona.
Független ez attól is, hogy “kinek a nevén” van az ingatlan, vagy a gépkocsi.
Kivételek
Ez alól a főszabály alól vannak kivételek.
Nem tartozik a közös vagyonba, tehát a házastárs különvagyona lesz a következő:
a) a házasság létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házasság alatt örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Látható tehát, hogy a házasság előtt szerzett vagyon főszabály szerint sosem válik közös vagyonná, tehát amennyiben a házastársaknak a házasság előtt nagy összegű saját vagyonuk van, arról a házasságkötéskor nem szükséges külön szerződést írni, az a jogszabály erejénél fogva a különvagyonuk marad.
Ez alól egy apró kivétel van, mely a gyakorlatban nem szokott problémát okozni: Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Tartozás
Emelett beszélni kell a tartozásokról is, hiszen azok is a vagyon elemei.
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Tehát bármely házastárs által a házasság ideje alatt felvett kölcsön mindkét házastársat terheli.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az általános szabályok, melyektől a házastársak ügyvéd, vagy közjegyző előtt kötött szerződéssel szabadon eltérhetnek. Erre bármikor a házasság előtt, alatt, vagy a házastársi vagyonközösség megszűnését követően is van lehetőség.
Amennyiben házássági vagyonjoggal kapcsolatos megállapodást kötne, forduljon hozzám bizalommal. Több párnak segítettem ilyen szerződések megszövegezésében akár a házasságot megelőzően, akár házasság alatt, vagy a házasság lezárásakor.
A vagyoni viszonyok rendezése nagyobb biztonságot nyújt a házastársak részére, hiszen így később nem alakulhatnak ki viták a vagyon megosztásáról, vagy egy esetleges öröklési helyzetben.
