Nemrég megkerestek egy kérdéssel, mi történik, ha az örökhagyónak nincs leszárnazója, viszont van édestestvére és féltestvére is. Hogy alakul ebben az esetben az öröklés?
Ezzel kapcsolatban merült fel az ági vagyon intézménye, melynek öröklése speciális, így gondoltam érdemes ezzel is foglalkozni egy cikk erejéig.
Mi is az ági vagyon?
Minden olyan vagyon, amelyet az örökhagyó a felmenőjétől kapott ajándékba, vagy örökölt.
Ide számít az a vagyon is, amit az örökhagyó a testvérétől kapott ajándékba, vagy örökölt, ha a testvére korábban azt a felmenőjétől örökölte, vagy kapta ajándékba.
Hogyan alakul ennek a vagyonnak az öröklése?
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amik tőle, vagy a felmenőjétől származnak, illetve ha a szülő már nem él, vagy más okból kiesik az öröklésből, akkor helyette a leszármazói örökölnek.
Ha a szülő, és leszármazói sem élnek már (vagy kiestek az öröklésből), akkor a nagyszülő, és annak leszármazói öröklik a vagyont, ha ők sem élnek, a távolabbi felmenők öröklik azt, amik tőlük, vagy felmenőjükről származott.
Akkor hogy örököl a féltestvér?
E körben külön kell választani egyrészt, hogy ági vagyonról van-e szó. Amennyiben olyan ági vagyon van, mely nem a féltestvér rokonaitól származik, ez után nem tarthat igényt örökségre. Az örökhagyó egyéb, nem ági vagyonba tartozó vagyontárgyai után a közös szülő leszármazójaként a többi leszármazóval együtt örököl, arányosan.
Fontos, hogy az ági vagyon jelleget annak kell bizonyítania, aki ezen a jogcímen örököl, aki ezen a jogcímen tart igényt az örökségre. Erre tehát hivatkozni kell, és bizonyítani!
Ha hagyatéki ügyben kérdése van, kérem írja meg itt, és amennyiben kérdése nem haladja meg a nyilvános kereteket, arra ingyenesen, cikk formájában válaszolok!
Ha egyéb segítségre, képviseletre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal elérhetőségeimen!
