Gyakran előfordul, hogy vásárolunk egy terméket, ami rövid időn belül meghibásodik.

Mit tehetünk ilyen esetben és milyen igényérvényesítési határidők vannak?

A szavatosság témaköre rendkívül szerteágazó, és sok helyen találkozhatunk speciális szabályokkal. Jelen cikkemben egyelőre az általános szabályokat szeretném bemutatni.

Mit tekintünk hibás teljesítésnek?

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

A köznapi értelemben hibásnak tekintett szolgáltatás nyújtása önmagában nem szükségképpen jelent hibás teljesítést, számos esetben ugyanis magából a szolgáltatás természetéből adódik, hogy a jogosult eleve nem számíthat minden hibától mentes szolgáltatásra. A teljesítés hibátlan vagy hibás voltát ezért alapvetően az adott konkrét szerződés tartalmához – a felek szerződési akaratához – kell mérni: a felek megállapodása határozza meg ugyanis a szerződés tartalmát, a kötelezett által vállalt szolgáltatást és annak minőségét is, amelyhez képest megállapítható, hogy a szolgáltatás köznapi értelemben vett hibája egyben jogi értelemben is hibás teljesítést eredményez-e.

Ha a szolgáltatás minőségével kapcsolatban sem a felek szerződése, sem külön jogszabály nem fogalmaz meg más elvárásokat, a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti, tehát az ilyen szolgáltatások esetében általánosan megszokott céljának betöltésére, és rendelkeznie kell az azonos fajtájú szolgáltatások szokásos, elvárható minőségével. A rendeltetés szerinti célra való alkalmasság megítélése során az irányadó minőségi előírásokat, szabványokat és a kötelezettnek a szolgáltatás tulajdonságaira vonatkozó leírását és egyéb nyilvános kijelentéseit is értékelni kell. A szolgáltatás tehát mindezekre figyelemmel – a felek eltérő megállapodásának, illetve külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – hibás, ha bármely okból nem alkalmas a rendeltetésének megfelelő felhasználásra, vagy nem rendelkezik az ilyen szolgáltatások szokásos, a jogosult által elvárható minőségével. (Polgári Jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára Hatodik Kiadás)

Milyen határidőn belül érvényesíthetünk igényt?

A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.

Ha fogyasztói szerződésről van szó, a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.

Ha ingatlanról van szó, a szavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Mit is jelent ez a törvényi vélelem a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy fél éven belül a fogyasztónak nem kell bizonyítania, hogy a hiba már megvolt a teljesítéskor a termékben, hanem vita esetén a vállalkozásnak kell bizonyítania a hibátlan teljesítést.

Milyen igényt érvényesíthetünk?

A jogosult választhat az alábbiak közül:

  • kijavítást vagy kicserélést igényelhet, (kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet); vagy
  •  az ellenszolgáltatás (vételár) arányos leszállítását igényelheti,
  • a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, (kivétel: Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.)
  • a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a megfelelő határidőn belül nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Az elállás gyakorlatban a termék és a fizetett vételár kölcsönös visszaszolgáltatását jelenti. A vállalkozás által felajánlott kupont, vagy a vételár levásárlásának lehetőségét nem vagyunk kötelesek elfogadni!

A cikk kereteibe egyenlőre a fenti szabályok ismertetése fért bele, de hamarosan olvasható lesz a további szabályokról szóló cikkem is!

Amennyiben szavatossági ügyekben jogi segítségre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal!

ÁLLOK RENDELKEZÉSÉRE

VÉLEMÉNY

Fontos az ügyfelek véleménye.

KONZULTÁCIÓ

Konzultációt kezdeményezhet.

ÜZENET

Visszajelzést küldhet az oldalról.

Ezt a honlapot dr. Rozgonyi Anna Júlia, a Budapesti Ügyvédi Kamarába 19366 lajstromszámmal bejegyzett, és 36067882 kamarai azonosító számon nyilvántartott ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.