Alaphelyzet
A kérdés a 2019-es utazási pótdíj jogi vitájával foglalkozik, amelyben a felperes a pótdíj tisztességtelenségét vitatja.
Kérdés
Tisztelt Rozgonyi Anna Júlia!
Még 2019-ben kiszabott utazási pótdíj (éves autó megyematrica meg nem váltása) végett adtam be keresetlevelet, ugyanis a pótdíj 60 nap elteltével olyan magasra nőtt, amit én aránytalannak és tisztességtelen tartottam.
Az ügyben egyébként született már 2023-ban jogerőre emelkedés, de mivel egészen eddig nem tudták behajtani így nem foglalkoztam vele, viszont annyira arcátlanságnak tartottam a követelést, hogy 7 év elteltével a per mellett döntöttem.
A kerestben leírtam, hogy több szempontból is aránytalan és ezért tisztességtelen a megemelt összegű pótdíj, továbbá a másik probléma, hogy nem volt táblával jelölve a fizetős útszakasz, ami emellett még megtévesztő is volt, így leírtam, hogy nem csak aránytalanul magas és tisztességtelen, hanem megtévesztő is volt a ki nem táblázás miatt így helye pótdíj követelésnek.
A kerestben az elévülés és végrehajtás felfüggesztést is kértem, de nem fogadták be a keresetet, ugyanis a bíró szerint a kettő ügy (elévülés és tisztességtelenség) nem vizsgálható „egyben” így arra kért a bíró, hogy nyilatkozzak, hogy melyiket szeretném vizsgáltatni.
Én a tisztességtelenséget szeretném. Azért kerestem meg, mert szeretném tudni, hogy itt a bíró által leírt dolgok mögött valójában milyen jelentőségű „jog csavarok” vannak, mire kell figyelni?
Az idézett mondatból a „miként kér vizsgálni……” nem teljesen értem. Illetve ezek szerint kérhetem a végrehajtás felfüggesztését, csak nem ez a vizsgálat fő tárgya?
Amennyiben a felperessel szembeni követelést keletkeztető szerződés érvényessége kapcsán kíván a felperes keresetet indítani az alperessel szemben tisztességtelenségre, megtévesztésre alapítva és emellett kéri a végrehajtás felfüggesztését a felperes, akkor a felperes jelölje meg, hogy a tisztességtelenségre hivatkozást, és a megtévesztést egymáshoz képest a bíróságtól miként kéri vizsgáltatni, ezek között a van-e valamilyen sorrend, esetleg vagylagosság.”
Válasz
A kérdésében Ön azt írta, hogy „Az ügyben egyébként született már 2023-ban jogerőre emelkedés,” így ha jól értem, a pótdíj tartozását fizetési meghagyásos, vagy peres eljárásban már érvényesítette Önnel szemben a közút kezelője. A jogerős ítélet, vagy fizetési meghagyás „ítélt dolgot” teremt, tehát egy új eljárásban már nem lehet vitássá tenni az egyszer már elbírált ügyet.
Fontos lenne tudni, hogy ez a megelőző eljárás milyen körülmények közt zajlott? Peres, vagy fizetési meghagyásos eljárás volt? Ezen eljárásban Önnek volt lehetősége előterjeszteni kifogásait?
Főszabályként Önnek az eredeti követeléssel szemben minden aggályát ezen megelőző eljárásban kellett volna előterjesztenie, így a jogerős ítélettel szemben (vagy fizetési meghagyásos eljárással szemben) később sikerrel nem érvényesíthető az Ön kifogása.
Ezt mindenképp szükséges vizsgálni, mielőtt az ügy érdemét vizsgálnánk.
Az Ön által írt esetben álláspontom szerint a tisztességtelenség nem jöhet szóba, hiszen nem történt a másik fél részéről tisztességtelen magatartás.
Ha az útdíj kötelezettség nem volt megfelelően táblával jelezve esetlegesen ezen szabálytalanságra lehet hivatkozni (de csak a fentiek figyelembe vételével, tehát ítélt dolog esetén erre már nincs lehetőség!).
Mivel a kérdése mindenképp indokolná az iratok tüzetes áttanulmányozását, így javaslom, hogy forduljon jogi képviselőhöz a bíróság végzésére történő válaszadáshoz, valamint az ügy részletes áttekintését követő pontosabb jogi álláspont kialakításához.
